Az alábbiakhoz hozzászólni a fórumban lehet

Szarvák Tibor:
1. Mit látsz manapság modern, megbízható tudásnak?

Erdei Péter:
Először is köszönöm szépen ezeket a kérdéseket :) nem csalódtam, de vannak kétségeim, hogy tudom -e rájuk a választ. Én csak egy egyszerű környezetvédő vegyészmérnök vagyok, bár szerencsére éppen ezekben az időkben gyúrjuk egymást a pedagógiai tudományokkal. Nos tudásnak nevezzük a hasznosítható, alkalmazható ismereteinket, képességeinket, megbízható tudásnak ezek közül azokat, melyek felidézése, alkalmazása „biztonságos” leggyakrabban automatikus. Motorikus tudásnak nevezném pl. a számítógép kezelését, az operációs rendszer, a programok használatát. Viszont itt rögtön felmerül bennem, hogy erkölcsi tudás is létezik, erkölcs nélküli társadalom pedig nem létezhet (illetve ebben nem vagyok biztos, de milyen társadalom lenne az ?)

Szarvák Tibor:
2. Kit tartasz felelősnek abban, hogy az új tudások minőségét, jellegét, jobban megismerjék?

Erdei Péter:
Az új tudások (ismeretek?) megszerzéséért mindig felelős maga az ember és természetesen a környezete. Széles értelemben ez maga a társadalom, de azért nyilvánvaló, hogy szűkebb környezetünkre gondolunk. Gyermeknevelés esetén nevelés <> (!) oktatás az iskola és a szülő felelőssége megegyezik, bár Csernus doki éppen most bizonygatja, hogy nincs is már család és a környezetnek kell a család feladatait átvenni (ha jól értem). A nevelésben azonban az iskola, és benne a tanár nem fogja tudni magára venni ezt a feladatot. Felnőttebb korban a felelősség fokozatosan helyeződik át magára a személyre és az iskolára, illetve nagy nevelőnkre a médiára. A felnőttek esetén pedig egyértelműen a legnagyobb felelőssége magának az embernek van. Persze nyilván felelőssége van a társadalomnak és ezen belül a politikának is, legutolsó sorban így pl. az oktatási miniszternek is.

Szarvák Tibor:
3. Meddig terjed az állam felelőssége (gondoskodása) ebben? (iskoláinak hatékonysága, eredményessége)

Erdei Péter:
Az állam felelőssége vitathatatlan, én inkább társadalomnak nevezném, tekintettel arra, hogy többek között az önkormányzatok is felelősséggel viseltetnek. Ez a felelősség lehet közvetett, mint pl. a NAT, de lehet közvetlen is mint pl. iskolafinanszírozás. Vagy szép és fontos társadalmi feladat (lenne) a nevelés terén a televíziókban az értékes tévéjátékok támogatása. Az iskolák hatékonysága az itt szerintem azért nem értelmezhető, mert előbb értelmeznünk kellene mi is az az iskolai hatékonyság ? Például helytelen mérőszám lehet a tanár / tanuló viszonyszám (mert akkor Mária Terézia korabeli iskolák lennének a leghatékonyabbak) De gyakran tévedés a továbbtanulások száma alapján mérni az iskola hatékonyságát. Ha a művelt emberfők sokaságának felnevelését tekintjük egy iskola, egy tanár eredményességének, akkor azt mondhatom, hogy ma a hasznosítható ismeretek, a hasznosítható „tudás” ahogy kedvenc politikusaink mondják, tekintetében rosszul állunk, és ez szerintem egyformán felelőssége a politikának és magának a szakmának is. Kissé el szokott keseríteni a szakmán belüli reformellenesség, a langyos víz, de azt is látom, hogy az iskolai oktatásban csökkent a rendezettség, a tervszerűség és alacsony a modern oktatási formák használata a hagyományos tantárgyakban.

Szarvák Tibor:
4. A modern tudások közé sorolod-e társadalom-ismeretet?

Erdei Péter:
Igen. :)

Szarvák Tibor:
5. Mit tartasz a globalizációról? (emberarcú globalizáció)

Erdei Péter:
A politika lényege a társadalomszervezés és az állam működtetése. A XXI században lassan elérhetünk a 68-as diáklázadások egyik álmához - mert nem lesz műszaki akadálya - hogy jó bázisdemokrataként az érdeklődő közönség jelenidejűleg beleszólhat a politikában a parlamenti döntésekbe stb. Hát ez nem biztos, hogy annyira pozitív, mint amennyire első látásban tűnik. A politika legfőbb feladatai szerintem az információs egyenlőség megteremtése, a globális érdekvédelem, a globális gazdaság és a globális társadalmak kihívásaira választ adni. A gazdaság területén pl. célszerűen szoktam mondani, hogy a termelő szférában belátható időn belül, az aktív korúak mindössze - rettenetes szám - 2 %- nak lesz munkalehetősége. Erre gyakorlati válasz a munkaidő csökkentése, a tanulás időszakának meghosszabbítása. Globálisan választ kell adni a környezetvédelem kérdéseire is, mint ahogy törekedni kell az Európai Egyesült Államok létrehozására :P