Liberális Akadémia – második beszégetés

Csőzik László: Köszöntök minden kedves rámklikkelő netezőt! Műsorfolyamunk mai vendége az SzDSz EP-listájának második helyezettje, az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának elnöke, Szent-Iványi István, akit üdvözlök honlapunkon.

István, számodra 2004. június 13-a – feltéve, ha pártunk eléri a két mandátum megszerzéséhez szükséges szavazati arányt – határmezsgyét jelent majd a politikai pályafutásodban. Bár 1989 óta folyamatosan foglalkozol a külpolitikával, és ezt igen magas pozíciókból (politikai államtitkárság, frakcióvezetőség, bizottsági elnökség) teszed, mégis a magyar belpolitika főszereplője voltál és maradtál. Strasbourgba kikerülvén azonban – legalábbis első pillantásra úgy tűnik – könnyen megszakadhat ez a folyamat. 732 képviselő közül egy leszel, s ráadásul újonc. Az EP-tagság ugyan presztízsben és kihívásban sem jelent keveset, de vajon nem tartasz-e attól, hogy a politikai karrier tekintetében adott esetben úgyszólván mindent újra kell majd kezdened egy idegen pályán, egy más politikai mezőben mozogva?

Szent-Iványi István: Számomra nem ismeretlen terep az Európai Parlament, hiszen az elmúlt egy évben tapasztalatokat gyűjthettem tevékenységéről. Úgy érzem, hogy mind a liberális frakcióban, mind a Parlament egészében nyílik lehetőség célkitűzéseim hatékony képviseletére. Ugyanakkor van némi félsz bennem, hogy magyarországi média nem fordít kellő figyelmet az EP munkájára, ezért a közvélemény látóköréből könnyen kikerülhetnek a most megválasztott képviselők. Mégis bizakodással tekintek a kihívás elé, remélem, hogy meg tudok felelni a várakozásoknak.

Csőzik László: Mit gondolsz, van-e arra reális esély, hogy valósnak bizonyuljanak az elemzők jóslatai, és az ELDR (a strasbourgi liberális frakció) egy megerősödött felállásban a mérleg nyelve szerep megformálójává és haszonélvezőjévé váljon az új ciklusban? Vagyis a parlamenti többség tőle függhet, rajta múlhat majd. Ha az ELDR nélkül nem lehet majd a kényes/fontos döntéseket egyik nagy frakciónak sem keresztülvinnie, akkor megnőhet az alakulat lobbyereje és látványosan felértékelődhet politikai súlya. El tudod képzelni, hogy ezen keresztül lényeges, s az ország érdekeit szolgáló döntések meghozatalában játszhattok majd aktív szerepet Demszkyvel?

Szent-Iványi István: Az elemzői előrejelzések szerint a következő ciklusban a liberális frakció mérete, s ezzel együtt a súlya és befolyása növekedni fog. Arra is komoly esély van, hogy a jelenlegi ciklus hagyományait követve a liberális frakció tölti be a mérleg nyelve szerepét. Ebben az esetben az SzDSz által delegált képviselőknek lehetőségük lesz az ország érdekeit szolgáló döntések elősegítésére. Mind Demszky Gábor, mind jómagam aktív szerepvállalásra készülünk.

Csőzik László: Mi a véleményed az európai Konvent munkájáról és az európai alkotmány tervezetéről? Megvetheti-e egy föderálisabb, a, kormányközi együttműködést túlszárnyaló politikai stratégia és fejlődés alapjait az Unióban (annak nem gazdasági pillérein is) ? A kereszténység szerepére utalással kapcsolatban pedig hogyan látod a politikai alkuk kimenetelét: többséget kaphat-e a szekuláris álláspont az ír elnökség ideje alatt?

Szent-Iványi István: Részt vettem a Konvent munkájában, s nagyra értékelem azt a tervezetet, amelyet a Konvent készített a Kormányközi Konferencia számára. Ez a tervezet a közösségi intézményeket erősíti, a közös európai érdekeket mozdítja elő. Ettől még nem lesz föderális Európa, de komoly lépést tettük ebbe az irányba. Úgy látom, hogy a kereszténység szerepére hivatkozás az alkotmány végső szövegébe nem kerül be, bár hét ország ezt hangsúlyozottan támogatja, az ellenzők között olyan meghatározó országok vannak, mint Franciaország és Nagy-Britannia.

Csőzik László: Az EU büdzséjének felét a közös mezőgazdasági politikai, azaz az agrárszektor nagyarányú dotációja teszi ki. Mi a meglátásod, lehetséges-e érdemi fordulat, lehet-e igazi reform ebben a tökéletesen elavult és politikai okokból értelmetlenül fenntartott rezsimben?

Szent-Iványi István: Nem számolok az agrárpolitika radikális reformjával, mivel a német-francia megállapodás a következő hétéves periódusra is a jelenlegi támogatási mértéket irányozza elő. Ugyanakkor az Unió reményeink szerint folyamatosan növekvő költségvetéséből ez már kisebb részarányt fog képviselni, mint jelenleg, és az agrár- és vidékfejlesztési támogatások belső szerkezete is várhatóan kedvezően módosul: több támogatást kap a vidékfejlesztés és a tájgazdálkodás, és kevesebb közvetlen termelői támogatás lesz.

Csőzik László: Szerinted Magyarország mely ágazatokban érhet el dobogós helyet az uniós versenyben a következő 15-30 év alatt? Középtávon vajon élre tudunk-e törni mondjuk az informatikában vagy az élelmiszeriparban?

Szent-Iványi István: Azt remélem, hogy Magyarország nagyon jó helyezést ér el informatikában, fejlett technológiák alkalmazásában, és komoly fejlődés előtt áll a magyar idegenforgalom is. Nem vagyok pesszimista a magyar mezőgazdaság és az erre épülő élelmiszeripar kilátásait illetően sem.

Csőzik László: Legutóbb az RMDSZ meghívására együtt töltöttünk el néhány napot Erdélyben, ahol Téged díszpolgárrá avattak Nyárádgálfalván, őseid kicsiny falujában. Szerinted hogyan lehetne az SzDSz-nek tartósan visszaszereznie korábbi nimbuszát és népszerűségét a határainkon túl? Egykor éppen a demokratikus ellenzék mert csak szót emelni a határokon túl élő magyarok érdekeinek védelmében. Vissza tudunk-e sikeresen térni ezekhez a gyökerekhez a most megkezdett erőteljes újranyitással?

Szent-Iványi István: Nagyon örvendetesnek tartom, hogy az Új Generáció, s ezen belül személy szerint Te elkötelezetten viszonyultok a határon túli magyarság ügyéhez. Magyarország uniós csatlakozása megítélésem szerint új dimenzióval gazdagítja a magyar-magyar kapcsolatokat, s ebben az új helyzetben a mi liberális stratégiánk nyertes stratégia lehet. Mi mindig is gyakorlatias, az emberek konkrét életkörülményeit befolyásoló támogatás hívei voltunk, s mindig az egyenrangú partnerségre törekedtünk. Ennek a stratégiának az eredményei most kezdenek beérni.

Csőzik László: Másfél évtizede az SzDSz tölti ki az életed java részét. Szégyellem, de igen keveset tudok egyfelől a múltadról (mondjuk azon kívül, hogy néprajz szakon végeztél), másfelől arról, hogy vannak-e más munkáid is (részt veszel-e még kutatásokban stb.). Az is érdekelne egyúttal, hogy mivel töltöd legszívesebben a szabadidődet (lovagolsz-e még), s hogy mik a távolabbi terveid a politikában. Így a végére érve tehát emberközelibb témát választottam, némi bepillantást kérve a „nyilvánosságon túli életedbe” is.

Szent-Iványi István: Való igaz, hogy az elmúlt másfél évtizedben politikán kívül alig valamire maradt idő, egyetemi előadást utoljára az 1991-es tanévben tudtam vállalni, a szakirodalmat sajnos már nem tudom követni, a így az elmúlt másfél évtizedben nem született újabb publikációm sem. Szabadidőmben szívesen lovagolok, sajnos az utóbbi időben egyre kevesebb idő jut. A parlamenti szünetekben igyekszem szépirodalmi restanciák ledolgozására, s ritkán, ha alkalom adódik, akkor szívesen járok koncertre, színházra, moziba is. Politikában igen nehéz pályafutástól távol tervezni, hiszen ez egy csapatműfaj, s a pozíció nagyban függ a választói támogatottságtól is. Jelenleg úgy látom, hogy van elég tennivaló az integráció és a külpolitika terén, és remélem, hogy ezen a téren személyesen is módom lesz tevékenykedni a jövőben.

Csőzik László: Köszönöm, hogy a rendelkezésünkre álltál, és velünk voltál a hálón!