A Modern Tudás Alapítvány szeretettel köszönti vendégeit a harmadik online liberális klubban, amelynek témája: emberi jogok az Unióban. Fodor Márk, az Amnesty International magyarországi képviselőjének kérdéseire Fodor Gábor, az SzDSz frakcivezető helyettese, az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának tagja válaszol.

Fodor Márk: Mint tudjuk, Ön elnöke, később tagja volt az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságnak, valamint 90 és 93 között tagja volt az Európa Tanács Ember Jogi Bizottságának is; ezért mint szakértőt kérdezzük: Ön mit tart a legfontosabb akár saját, akár általánosan elért eredménynek az elmúlt évtizedben Magyarországon, illetve nemzetközi viszonylatban az emberi jogi helyzet területén? És melyek azok a hiányosságok, még eddig meg nem valósult,vagy nem kellőképpen érvényesített / végrehajtott jogszabályok, amiknek Ön a közeljövőben a legnagyobb figyelmet szentelné?

Fodor Gábor: Az emberi jogi helyzet megítélésében szerepet játszik a jogszabályok megszületése és megvalósulása, de ugyanilyen lényeges a társadalmi környezet, a jogszabályokba nem foglalható szabályok tömege, amely a mindennapjainkra kihatással van. Jogi oldalról én jelentősnek tartom a kisebbségi törvény megszületését, az antidiszkriminációs törvényt, az azonos neműek élettársi közösségét elismerő törvényváltoztatást és pl. az Alkotmánybíróság legutóbbi döntését a gyűlöletbeszéd kérdéskörében, amely nagyban erősíti az emberi jogokat.

Fodor Márk: A kilencvenes években a két legsúlyosabb emberi jogi tragédia talána a Ruandai és a Srebrenyicai népírtás volt. Most egyre súlyosabb a helyzet a Nyugat Szudáni Darfurban, ahol több, mint egy millió embert közvetlenül érintő emberi jogi válsághelyzet alakult ki. 8 hónap alatt több, mint 10,000 embert gyilkoltak meg milicisták és az őket támogató kormány fegyveres erői. Mivel Magyarország kormánya eddig többnyire csak a többi ENSZ tagot követte az ilyen típusú válságok kezelésében (vagy annak hiányában), kérdésem a következő: Mennyi esélyt lát Ön arra, hogy Magyarország kormánya most, erkölcsi kötelezettségeinek eleget téve, kezdeményező szerepet vállaljon és más országok kormányait is mozgósítsa annak érdekében, hogy kezelhessük az ottani válságot?

Fodor Gábor: Helyesnek tartanám, ha Magyarország nemzetközi szinten is aktívabban szerepet vállalna az emberi jogok védelme érdekében. Persze tudjuk, hogy ennek határt szab az ország nemzetközi súlya, pénzügyi helyzete stb., de akkor is, egy olyan nemzet, amely a saját történelmén tapasztalta meg a tragikus XX. században az emberi jogok érvényesülésének drámai hiányát, annak erkölcsi kötelessége más hasonló helyzetben lévőkön segíteni.

Fodor Márk: Munkánk során gyakran tapasztaltuk, hogy Magyarország kétoldalú külkapcsolatait építő tárgyalások témái közt, a szomszédos országok kivételével, az emberi jogok, az adott országban lévő gyakran kérdéses emberi jogi helyzet egyáltalán nem szerepel. A tárgyalások szinte kivétel nélkül gazdasági és politikai együttműködésről szólnak. Az EU csatlakozással milyen változások várhatóak ezen a téren? Magyarország, most már mint egy nagy, az egyik legnagyobb gazdasági hatalom része vajon továbbra is figyelmen kívül hagyja majd az adott partner ország emberi jogi helyzetét?

Fodor Gábor: Az előző kérdésre adott válaszból következik, hogy véleményem szerint Magyarország nem hagyhatja figyelmen kívül kétoldalú kapcsolataiban a partnerország emberi jogi helyzetét. Így pl. mind Kína, mind Kuba, mind Észak-Korea és jó néhány más ország esetében ettől elvonatkoztatni nem lenne szabad. Az EU csatlakozás e tárgykörben remélem változást hoz, leginkább azért, mert az ország végre tudatára ébred annak, hogy befolyása van a világ egyik vezető politikai és gazdasági hatalmának döntéseire.

Fodor Márk: A nemzeti alaptantervben az "Ember és társadalom" fejezetben a "fejlesztés kiemelt területei" között szerepel "az emberi jogok tiszteletére nevelés". Várhatóan milyen továbbképzést biztosítanak a meglévő tanároknak, illetve új tanári pályán indulóknak? Mennyire számíthatunk arra, hogy bevonnak szakértő civil szervezeteket is a tantervek készítésébe, mikorra lesz kész ezen új tanterv(ek) kidolgozása, illetve mikor kezdik el a magyarországi iskolákban stuktúráltan oktatni az emberi jogokat?

Fodor Gábor: Már most kellene oktatni a jelenleginél sokkal komolyabb szinten az emberi jogokat és az iskolai oktatás homlokterébe kellene állítani a toleranciára való nevelés kérdését. A pedagógusoknak tudni kell beszélgetni az iskolában a gyerekekkel a fogyatékosokról, a romákról, a menekültekről, az antiszemitizmusról, a rasszizmusról, a betegségről és a szolidaritásról és még sok minden másról.

Fodor Márk: Az EU menekültpolitikája nemhogy segítene, hogy menedékkérők menedéket kaphassanak, hanem nehezíti számukra az EU külső határainak az átlépését, és ha már átléptek, akkor ad magának egy lehetőségek, hogy esetleg egy harmadik ún biztonságos országba. Többen, beleértve bennünket,és az ENSZ menekültügyi főbizottságát is, kifogásolták a rendszert, mondván, hogy megszegi a menekültekről szóló genfi egyezményt. Ön milyennek látja ezt a rendszert? Milyen törekvésekre számíthatunk Magyarország részéről, hogy ez a rendszer nem csak, hogy megfeleljen a genfi egyezménynek, hanem tényleges segítséget és menedéket biztosíton a valós menedékkérőknek?

Fodor Gábor: A rendszert ellentmondásosnak látom, jogosnak érzek bizonyos fokú védekezést az Európai Unió országai részéről, de a Genfi Egyezményt be kell tartani és a humánus szempontoknak teret kell biztosítani a jelenleginél is jobban. Magyarországnak is be kell tartani a Genfi Egyezményt.

Fodor Márk: Az Amnesty International egy több évesre tervezett nemzetközi kampányt indított a nők elleni erőszak ellen (Stop Violence Against Women), és sok minden más mellett a jellenség gyökereivel is foglalkozunk, mint például a különbségek a férfi és női erőviszonyok között. Így felmerül, hogy a parlamentben milyen arányban szerepelnek férfiak és nők. Igaz, értesültem arról, hogy fele-fele arányban szerepelnek a nemek az SZDSZ EU listáján, ugyanakkor nem mindegy, hogy a férfiak illetve a nők hol vannak, hanyadik helyeket foglalják el a listán. Az parlamentben most 17 SZDSZ tag van, aki listán került be, köztük csak három nő (kevesebb mint 1 az 5-höz). A következő választás listáján javulás várható?

Fodor Gábor: A nők szerepvállalását a politikában kívánatosnak és helyesnek tartom, a kvótarendszert viszont kétségesnek. Szerintem egy párt belső működésének kell olyannak lennie, hogy lényeges kérdésnek érzi azt: megfelelő számú tehetséges és rátermett nőt szerepeltessen a listáján és az egyéni választó körzeti jelöltek között és helyes ezt az elvárást megfogalmaznia romák, fogyatékosok és más speciális helyzetben lévő társadalmi csoportok irányában. De kvótákat és limiteket véleményem szerint kontraproduktív alkalmazni, az így kialakult korporatív jellegű politikai modell erősen emlékeztetne a pártállam gyakorlatára. Egy parlamenti képviselőnél is a legfontosabb szempontoknak a rátermettség, a tehetség és felkészültség kell hogy számítson, függetlenül az egyéb szociológiai determinációktól.

Fodor Márk: Azzal, hogy 300 katona van kint Irakban, Magyarország tagja az ottani koalíciós erőknek. A koalíción belül milyen konkrét lépéseket tesz Magyarország annak érdekében, hogy egyrészt a koalíció katonái (ld. amerikai és brit) ne kövessenek el emberi jogi sérelmeket, és másrészt, hogy függetlenül és pártatlanul kivizsgáltasson minden olyan eset, amiben jogsérelem gyanúja felmerül, illetve, hogy az ilyen esetek elkövetői ne járhassank büntetlenül?

Fodor Gábor: A magyar katonák iraki szerepvállalását helyeseltem, és azt gondolom, hogy egy fasizmust és kommunizmust megtapasztalt országnak helye van minden olyan nemzetközi akcióban, melynek célja a demokrácia megteremtése és az emberi jogok kiteljesítése. Ez utóbbi célt sározta be az a szégyen, amelyet az amerikai katonák követtek el a bagdadi börtönben. Ennek kivizsgálása és a felelősök felelősségre vonása minden - az iraki fellépésben részt vevő - ország, így az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország érdeke is. Nekünk határozottan fel kell lépnünk az egész iraki akció újra átgondolása mellett és a felháborodást kiváltó ügyek kivizsgálása mellett.

Fodor Márk: Köszönöm szépen a beszélgetést!