Az alábbiakhoz hozzászólni a fórumban lehet

Szarvák Tibor:
1. Mi is múlik rajtunk? Több dolog: Az egyik talán az, hogy a makrotársadalom mi módon kényszerítheti ki a választott politikai elittől a párbeszéd-képességet? Jelenleg azért a ,,minusz tartományban" van ez is. Ezért aktuális szerintem a legitimációs kérdés: a nagy szavazási kedv vagy az alacsony volna inkább jelzésértékű a politikai elit számára?

Gusztos Péter:
Rajtunk, választópolgárokon múlik, hogy mekkora lesz a választásokon a részvétel. Természetesen minél nagyobb, annál erősebb a demokratikus felhatalmazás a parlamentbe bekerülő valamennyi politikai erő számára. A választási kampány időszakában a pártok szerintem meglehetősen nagy hajlandóságot mutatnak a párbeszédre a választópolgárokkal, akiknek szavazataiért versenyeznek. Egymással persze kevésbé párbeszédkészek. Az a meggyőződésem, hogy az utóbbi párbeszédkészség a politikai elit politikai kultúrájának kérdése és, hogy ez olyan legyen, amilyennek szeretnénk, ahhoz még sok-sok évnek kell eltelnie. Rajtunk, liberálisokon pedig az a fontos kérdés múlik, hogy folytathatja e munkáját a jelenlegi kormánykoalíció. 2002-ben az SZDSZ kellett a kormányváltáshoz, és minden jel azt mutatja, hogy 2006-ban is az SZDSZ-re van szükség ahhoz, hogy a mostani koalíció győzni tudjon, és folytassa munkáját. Rajtunk, liberálisokon múlik továbbá az is, hogy kikényszerítünk-e olyan fontos reformokat, változásokat, amelyek a magyar egészségügyi rendszer, vagy éppen a magyar közigazgatás hatékonyabb, jobb működéséhez szükségesek.

Szarvák Tibor:
2. A másik a kispártok és a nagykoalíció kérdése: Kíváncsi lennék egy esetleges nagykoalíció SWOT (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) analízisére az ország szempontjából!

Gusztos Péter:
A nagykoalíció meggyőződésem szerint nagyon veszélyes politikai konstelláció lenne a mai Magyarországon, szerencse, hogy az esélye majdnem egyenlő a nullával.

Szarvák Tibor:
3. Milyen lényeges elemet tudna megfogalmazni a vidéki térségekben a liberális politikának? Másként: mi a liberalizmus főbb üzenete ma? Vagy: van-e jövője a XXI. században a magyar liberlizmusnak?

Gusztos Péter:
Ezekről a kérdésekről hetekig tudnánk beszélgetni, ezért nagyon rövid válaszokat fogok adni. A végéről kezdem. Többször hangot adtam már annak a meggyőződésemnek, hogy a mai modern kornak leginkább a liberális ideológia, liberális gondolkodás felel meg. Éppen ezért számomra nem kérdés, hogy a liberalizmusnak van e jövője. Ami a kérdés első részét illeti, vidéki emberként is mondhatom, hogy a liberális megoldások, liberális elképzelések a fővároson kívüli Magyarország érdekét is szolgálják. Az oktatási reformok, az egészségügy rendbetétele, a hatékonyabb, olcsóbb állam megteremtése, a választott önkormányzati régiók megerősítése mind-mind olyan elképzelések, amelyek valamennyi magyar település érdekeit szolgálják, mert Magyarországot teszik versenyképesebb országgá és élhetőbb hellyé.

Szarvák Tibor:
4. Az Ön nevéhez fűződő drogpolitika inkább a megengedő kategóriába tartozik. Ezt a megengedő kategóriát emlékeim szerint Csernus Imre azért nem tartotta jónak, mert nem készült rá fel sem a társadalom, sem az egészségügyi kurációs és prevenciós intézményrendszer. Ön ebből a megközelítésből, hogy látja mindezt?

Gusztos Péter:
Szeretném megkérdezni, hogy felkészült-e a társadalom arra, hogy alkalmi, eseti fogyasztókat, gimnazista, egyetemista korú fiatalok százezreit fenyegessék több éves börtönbüntetéssel. Én azt szeretetném, hogy a lehető legkevesebb fiatal használjon legális és illegális kábítószereket, de tudom, a jelenlegi büntetőjogi környezet nem segíti elő, hanem kifejezetten gátolja a hatékony megelőzést.

Szarvák Tibor:
5. Miként látja a magyar közigazgatási rendszer jövőjét? Megye-régió; új régiók kérdése érdekelne Nógrád megye és más belső periférikus térségek szemszögéből!

Gusztos Péter:
A megyerendszert mihamarabb meg kell szüntetnünk, valódi, választott régiókra van szükség. Nógrád megyével kapcsolatban, pedig régóta hangoztatott álláspontom, hogy a regionális besorolása elhibázott. Nógrádot Hevessel és Borsoddal sorolták egy régióba, miközben a megye nagy része a gazdasági-társadalmi kapcsolatok tekintetében a főváros fele gravitál.

Szarvák Tibor:
6. Az ország középső részében igen erős a társadalmi -kulturális-gazdasági periféria. Milyen politikát folytatna ezen területek felzárkóztatására egy liberális politikus? És ezzel kapcsolatban: mi a véleménye az ország kiemelt innovációs pólusairól?

Gusztos Péter:
Nem teljesen értem a kérdésben megfogalmazott állítást, nem vagyok arról meggyőződve, hogy Magyarország közepén kell keresni a legnehezebb helyzetben lévő térségeket. Persze az ország közepén is vannak ilyenek, de én Kelet- és Észak-Kelet Magyarországon érzem nagyobbnak a bajt. A hátrányos helyzetű térségek az európai uniós fejlesztések hatékony felhasználásán túl az oktatásban látom a megoldást. Fejleszteni kell az infrastruktúrát, mert ez fellendíti ezen térségek gazdasági életét, ugyanakkor a jövő generációira gondolva versenyképesebbé kell tenni az oktatási rendszert. Nagyon sok hátrányos helyzetű térségben tendencia még a szegregált oktatás, ezt nagyon nagy bajnak tartom. Az oktatás területén fontosnak tartom még a szakképzést, ezt közelebb kell vinni a munkaerőpiac igényeihez.