"Az Európai Unió régi adósságát törleszti azzal, hogy megerősített partnerséget ajánl keleti szomszédainak. Az EU keleti szomszédságpolitikája a legutóbbi bővítési kör lezárultával fokozatosan kiürült, és hosszú évekig érezhető tanácstalanság uralkodott a tagállamok között, hogyan töltsük be ezt az űrt. Az EU most megtalálni látszik hangját Kelet-Európa irányában" - mondta az EP liberális frakciójának (ALDE) vezérszónokaként felszólaló Szent-Iványi István a Keleti Partnerségről rendezett strasbourgi plenáris vitában.

Szent-Iványi István Az európai liberálisok üdvözölik a Bizottság törekvését, hogy a Keleti Partnerség az eddigi szomszédságpolitika kereteit jelentősen meghaladó kezdeményezéssé váljék, és az érintett államokkal az eddigi partnerségi és együttműködési szerződéseket társulási szerződések váltsák fel. A szimbolikus gesztus mellett azonban fontos, hogy a társulási szerződésekben az elnevezéshez illő érdemi és kölcsönös kötelezettségvállalások legyenek. Az ALDE támogatja, hogy a Keleti Partnerség keretében állandó intézményrendszer alakuljon ki állam- és kormányfői, illetve miniszteri találkozók, tematikus platformok és panelek révén. A Keleti Partnerség célja azonban nem elsősorban ezeknek az intézményeknek a működtetése, hanem a politikai társulás és gazdasági integráció fokozatos elmélyítése.

"A Keleti Partnerség két alappillérének a szabadkereskedelmi övezet létrehozását és a vízummentesség fokozatos bevezetését tekintjük. Ezek hiányában nem beszélhetünk valódi Keleti Partnerségről, pusztán az eddigi szomszédságpolitika folytatásáról kisebb retorikai kiigazítással. Világos, hogy jelenleg egyik keleti partnerünk sincsen abban a helyzetben, hogy akár a szabadkereskedelmi övezet, akár a vízummentesség bevezetéséhez szükséges előfeltételeknek megfeleljen. Ennek megfelelően keleti partnereinkkel együtt világos és konkrét célkitűzéseket tartalmazó menetrendet kell kidolgoznunk, objektív teljesítményértékelési mutatókkal" - fogalmazott a magyar liberális képviselő.

Az év eleji gázellátási válság ismételten megmutatta az energetikai együttműködés fontosságát keleti szomszédainkkal, akik között vannak kulcsfontosságú tranzitországok és potenciális exportőr országok. Európa alapvető érdeke, hogy a Keleti Partnerség az ellátásbiztonság és diverzifikáció céljait is szolgálja az infrastruktúrák védelme és összekapcsolása, az energiapiacok integrációja és a szerződéses kötelezettségek kikényszerítése révén.

Szent-Iványi szerint a pragmatikus megfontolások azonban nem homályosíthatják el, hogy a Keleti Partnerség alapja az európai értékek közössége: a demokrácia és jogállamiság, az emberi jogok, a kisebbségek védelme és tiszteletben tartása. A kapcsolatok mélyítésének előfeltétele az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel és az ENSZ emberi jogi szerveivel való teljes körű együttműködés, a választások nemzetközi standardoknak megfelelő lebonyolítása. "A Keleti Partnerség Belarusz előtt is nyitva áll, amennyiben ezeknek a feltételeknek megfelel. Egyértelművé kell tennünk ugyanakkor, hogy az Oroszországtól való távolodás nem jelent önmagában Európához való közeledést" - hangsúlyozta Szent-Iványi.

Őszintén szembe kell nézni azzal, hogy a Keleti Partnerség költségvetési kihatásokkal is jár. A Bizottság közleménye 350 millió eurós többletkiadást említ a 2010 - 2013-as időszakban az eddig tervezetthez képest. A Tanácsnak és a Parlamentnek biztosítania kell, hogy ez az összeg valóban rendelkezésre álljon. Az EU-nak jól felfogott érdeke, hogy közvetlen szomszédsága politikai stabilitásába és gazdasági fejlődésébe fektessen.

"A Keleti Partnerség kölcsönös előnyökön és kötelezettségeken alapuló vállalkozás. Az EU-nak el kell ismernie keleti szomszédai európai ambícióit, mert csak ez nyújthat kellő motivációt az együttműködés elmélyítéséhez. Szomszédainknak azonban látniuk kell, hogy a nyitás és mélyebb integráció nem jótékonysági aktus az EU részéről. Ha ebben a keretben tudunk együttműködni a jövőben, a Keleti Partnerség komoly sikereket érhet el" - mondta Szent-Iványi István.

www.szent-ivanyi.hu